Gólyatábor dán módra

A múlt hétvégén nagy örömömre részt vehettem az egyetem gólyatáborában. Az egész esemény csupán 2 napos volt, de az biztos, hogy felejthetetlen élmény marad számomra. Pénteken fél 3-kor találkozott a több, mint 15 főből álló idősebb diák a több, mint 100 táborozó gólyával. Az, hogy hova megyünk teljesen meglepetés volt, annyit mondtak, hogy sátrat és hálózsákot vigyünk...tehát nagyjából tudtuk mi fog ránk várni. A csapat nagy része dánokból állt, mert az international student-ek közül sokan nem jöttek el azért, mert még most keresnek lakást, hogy tudjanak hol lakni. Annyira nem éreztem rosszul magam ettől, mert végre komolyabban is megismerhettem a dánokat, főleg a velem egyidős korosztályt, valamint ők is tekintettel voltak arra, hogy mi nem beszéltük a nyelvet. 3 busz vitte a nagy csapatot, és minket direkt olyan buszra raktak, ahol angolul is elmondták az információkat. Már a buszon egy olyan srác mellé kerültem, aki félig francia, félig dán, és az osztálytársam lesz, vagyis az angol is nagyon jól megy neki, ráadásul aznap reggel még Párizsban volt. :) Egyébként 1 órát buszoztunk, a semmi közepén voltunk Koppenhágától észak-nyugatra. Már az első este beosztottak minket csoportokra, ahol elkezdtük az ismerkedést és a név memorizálást. Kb. az összes dán fiút Niklasnak vagy Mathiasnak hívták.:) Ja és a legjobb,hogy egy csoportba kerültem egy debreceni magyar fiúval, Danival. Estére táncot kellett készítenünk, ami nagyon jól sikerült. Természetesen ennek is, mint mindennek a tábor során pia volt a tétje. Az este bulizással telt, és senki nem szerénykedett az alkohollal.Az ifiseink erőn felül teljesítettek. Hajnali 5-ig fent voltak, utána eltakarították a buli nyomait a reggelihez, majd fél 9-kor már ébresztettek minket. Ez az ébresztés úgy nézett ki, hogy kiálltak a domb tetejére, megfogtak egy lábast és egy fém szedőkanalat, és teljes erőből elkezdték ütni azt. Másnap nagyon jó feladattal fogadtak minket az idősebb társaink. Csoportokban különböző állomásokra kellett mennünk, és mindenhol más volt a feladat. Persze szinte mindegyik arról szólt, hogy így vagy úgy ki iszik több sört, és épp hogyan teszi azt. Számomra ami legjobban tetszett az a szombat este volt.  Az idősebbek bejelentették, hogy bezár a bár, és nem is fog kinyitni, mindenki menjen pihenni, mert másnap megyünk haza. Persze senki nem ment el pihenni, hanem készülődött az esti buliba. Úgynevezett outlaw beöltözős est volt, vagyis minden gólya törvényen kívüli személynek kellett hogy beöltözzön. Sokan voltak rabok, kalózok, cowboyok és bankrablók. Mikor mindenki beöltözve várta, hogy hátha mégis kinyit a bár egyszer csak elkezdett nagyon hangosan szólni a zene, és megjelentek az idősebb társaink rendőr ruhában. Kiderült, hogy a bár nem zárt be, csak feltöltötték az estére való tekintettel. Persze ezek után mindenki sikított és tapsolt.A plusz ráadás az az volt, hogy a vacsorát úgy kellett elfogyasztani, mintha randizna mindenki. Ezzel az volt a céljuk, hogy jobban megismerjük egymást. Minden lánynak húzni kellett egy fiú nevet és vele kellett elfogyasztani a vacsorát az előre kijelölt gyertyákkal díszített helyeken. Mivel több volt a fiú, mint a lány ezért volt aki dupla randizott, többek között én is. :D De nagyon hangulatos volt, főleg, hogy vacsorára 2 teljes disznót grilleztek meg nekünk. Ilyet még nem láttam, olyan volt,mint amit otthon forgatva szoktak csinálni, de ez 2 óriási grillezőben készült. Persze a hús mellé járt a saláta is, rengeteg féle öntettel.Nagyon jó kajákkal fogadtak minket a táborban. A vacsora és pár sör után mindenki kezdett már ráhangolódni az esti bulira. Danival, a magyar sráccal megkóstoltattuk a magyar házi pálinkát a dánokkal. Nagy sikert aratott. Ugyan sokak furán reagáltak rá, mert nincsenek hozzászokva az ilyen magas alkoholtartalmú rövid italokhoz, mégis nagyon jól esett a kis lelkemnek, mikor a kis padhoz kb 20 dán odatömörült, és egyszerre kiabálták, hogy : PÁLIINNKKÁÁÁÁ :D (Az egészségedre túl nagy kihívás volt nekik :D) Másnap persze mindenki már alig várta, hogy hazaérjünk és aludhassunk egy jót, de ettől függetlenül sokak,köztük én is egyáltalán nem bántuk meg,hogy elmentünk ebbe a táborba. Örülök neki, hogy ennyi dánt megismerhettem, és hogy ilyen közvetlenül fogadtak és figyelmesek voltak. Például ha egy társaság beszélgetett és odaültem én is akkor volt,hogy átváltottak angolra,hogy én is tudjak velük kommunikálni. Persze volt olyan is mikor semmit nem értettem, mert dánul beszéltek, de legalább tudtam barátkozni a nyelvvel. Sorolhatnám még a sok sok élményt, mert van bőven erről a 2 és fél napról, de így is kicsit hosszúra nyúlt ez a bejegyzésem.
Akik azt gondolnák egyébként, hogy nagy életművész vagyok itt Dániában, azért hozzátenném, hogy gólyatábor utáni nap, ma reggeltől késő délutánig dolgoztam,de jó ez. Tetszik a pörgés, ami magába foglalja a bulit is, a melót is és holnaputántól a sulit is. Kíváncsian várom.
xx
Lilla

Expact Fair 2013

Szerdán megrendezésre került a 2013-as Expact Fair, amin mi is részt tudtunk venni. Ezt az ingyenes nyilvános eseményt a koppenhágai városházán tartották, melyre egy előzetes regisztáció után mindenki eljöhetett, aki Koppenhága új lakosa, hogy egy kellemes üdvözlésben részesüljön. A rendezvény fél 4-kor kezdődött, és amikor beengedtek minket különböző standoknál különböző klubbok, cégek képviselték magukat tájékoztató füzetekkel, valamint mosolygós emberekkel, akik szívesen válaszoltak bárkinek a kérdésekre. Sok koppenhágai sport klub képviselői jelen voltak, táncosok, karatésok,jógások,röplapdások, a Danske Bank, a koppenhágai önkéntesek és még sorolhatnám, mindez azért, hogy az újonan ide költöző diákok és családok minél könnyebben be tudjanak illeszkedni. Az eseményen jelen volt a koppenhágai kultúrális miniszer is, aki beszédjében végig pozitív volt, sokszor elmondta, hogy mennyire köszöni és örül neki, hogy ezt a várost választottuk, és reméli mi sem fogjuk ezt a döntést megbánni. Majd miután végzett a beszédével beállt közénk tapsolni a táncosoknak. :) A különböző bemutatók alatt meginvitáltak bennünket üdítőre és péksütire. Nagyon pozitív volt ez az egész esemény és örülök neki, hogy ott lehettem. Új emberekkel beszélgethettem, különböző tapasztalatokról hallhattam és sok új szabadidős lehetőség tárult elém. Figyelmes dolog a dánoktól, hogy külön figyelmet szentelnek arra, hogy az ide ékező külföldiek is otthon érezzék magukat.

A képek Kozár Ádám kollégának és az International Housenak köszönhető. :)

xx
Lilla

U.i.: Ugyan nem a címbe írtam, de üdvözlöm blogolvasóim között drága Pesti Vivien barátnőmet :D

3 hete Koppenhágában

Holnap lesz 3 hete annak, hogy itt élek Koppenhágában és kezdem nagyon megszeretni ezt a várost.Csodálatos egy város, csodálatos emberekkel.Mikor otthon voltam nem hittem el igazán, de tényleg igaz. Itt az emberekből annyira árad a harmónia és a nyugodtság, hogy egy kicsit képesek átragasztani rád is. Itt például egy tipikus idős, bottal járó, éppen hogy csoszogó nyugdíjast sem láttam még. Hihetetlen, de van, hogy a nyugdíjasok előznek meg a bicikli sávban. Bár ez nagy valószínűséggel nem csak annak köszönhetik, hogy sokat mozognak, hanem stresszmentes életüknek is.(Biztos vagyok benne, hogy a dánok is stesszelnek, de a magyar adaghoz képest, lehet stresszmentesnek nevezni:)) Egyébként már teljesen hozzászoktam az itteni közlekedéshez, például, hogy a metronak nincs sofőrje vagy ahhoz, hogy a körforgalomban is van biciklisáv. Sőt a napi 30-40 kilométert már meg sem érzi a lábam.
Az elmúlt napok nagy része itteni életem kiépítésével telt. Sikerült találni hosszabb távra lakást, nem is akármilyet, úton van a tartozkodasi engedély, valamint a mai naptól munkám is van szerencsére. Ráadásul a napokban bővült a kis csapat 2 fővel, mert megérkezett Koppenhágába Ádám(volt osztálytársam és egyben az egész Dánia terv elindítója) valamint egy barátja, Dávid. Szerencséjükre mi már itt voltunk kint, és segítettünk azt az eszméletlen mennyiségű és nehézségű csomagot elcibálni a lakásukig.
Azóta már több helyen is voltunk együtt, például elmentünk Ádámmal az IKEAba. Szinte teljesen ugyan az a választék, mint otthon, és ahogy néztem az árak sem sokkal magasabbak. Ráadásul itt már van önkiszolgálós kassza is :) 

Fura, hogy a skandináv területeket, köztük Dániát is mindenki olyan hidegnek és ridegnek gondolja. Még én is így gondoltam mikor otthon voltam. De itt is nyáron rengeteg fiatal van az utcán. Teljesen olyan a hangulata, mint bármelyik délebbi fővárosnak, csak nem kánikulával. Az emberek a kiülős helyeken beszélgetnek, énekelnek, a parkok tele vannak a fűben üldögélő kis társaságokkal. A rengeteg élmény közül nem maradhat ki az sem, hogy egyik este, mikor a fiúkkal biciklire pattantunk és szétnéztünk a városban sötétedés után megálltunk egy szobornál és elkezdtünk magyarul beszélgetni. Majd egy hozzánk közel álldogáló srác odajött, és megkérdezte angolul, hogy hova valósiak vagyunk. Mikor mondtuk, hogy magyarok vagyunk csak mosolygott. Aztán kiderült, hogy ő New Jerseyből jött és a volt barátnője egy kint élő magyar anyanyelvű lány és ismerős volt neki a nyelv, amin megszólaltunk. Aztán az egész estét vele töltöttük.
Ja és az egyik legfontosabb majdnem lemaradt. Kiderült, hogy lesz gólyatáborom, és már most nagyon izgatottan várom.:)
Nagyon sok az emlék és az élmény,melynek töredékét tudom most csak átadni.
De köszönöm jól vagyok.
És még maradok.

Végezetül pedig íme pár kép a napjaimról :)

xx

Lilla